Veronica Mars!!! DVD-n!!! ITTHON!!!

Emberek, örömhírt hoztam! Kicsit régi információ, de csak mostanság mondták meg, hogy napra pontosan, hogy mikortól özönölhetik el a véresszájú Veronica Mars rajongók a boltokat, hogy megkaparintsák őt, az első évadot, 7490 forintért.
Nem mondhatni, hogy nincs rajta semmi, hat hangsáv, kimaradt jelenetek. És... ennyi. Szóval mégiscsak mondhatni lehetne, hogy nincs rajta semmi, de én úgy gondolom, hogy maga a sorozat és Kristen Bell tündérien aranyos pofikája feljogosítja megvételre. Talán egy kicsit elfogult vagyok a sorozattal kapcsolatban... Nem baj! Végre a Firefly után újra bővül a legális sorozatgyűjtemény :) És elkezdhetem a térítést, a veronicamarsizálást.

Soká éljen a betiltott Veronica Mars! //

Star Wars félmaraton

Megpróbáluk, csak nem sikerült. Mindössze az első három ment le (a három legrosszabb :P), hat órán keresztül, aztán először Ágoston dőlt ki, aztán Sziszi, nekem pedig így elment a kedvem.
Előtte még Eszement Freddyt is megnéztük, ami egy szar film volt. Nagyon. Összefüggéstelen baromság.
Majd máskor ismét megpróbáljuk, az eredeti trilógiával. Mert ha Star Wars, akkor eredeti Star Wars! //

Merevlemezhelyzet

Mint látjátok amúgy, a korábbi szerencsétlenség óta már megint írok, ez pedig ugye azt jelenti, hogy megjavult a merevlemez, és minden boldogság. De nem! Sajnos a régim, mint olyan, szerintem meghalt, még elviszem egyszer a szervízbácsihoz, nézze meg, de van már egy új, sokkal nagyobb, amin az adatok nagyrésze rajtavan. Nagyrésze kiemelve, mert sikerült olyan Murphyt kifognom, ami alapján a lényegtelen megmaradt épen (zenék), a lényeges, az, ami tényleg életbevágó lett volna (A KÉPEK), az elveszett, eltűnt... kivéve pár jócsajos.
Egy krokodilkönnyet morzsoltam el szemem sarkaiból, mikor erre rájöttem, hisz legtöbbje pótolhatatlan emlék. De így jár az, ki cd-re nem ír ki... Még egy viharban pislákolásnyi remény van bennem, hogy második menetre megtalálódnak a képek, de nem álltatom magam.

[Zenerovat] Amon Tobin

Ma esti zenének egy brazil származású, de Montrealban élő DJ számát választottam, aki Amon Tobin néven adja ki számait.
Nagyon atmoszférikus az, amit csinál, a számai telis tele vannak érdekes sample (no, erre nem tudok magyar szót) megoldásokkal. Munkái között találjuk az Olasz Meló egyik számát, a Splinter Cell nevű játék zenéjét, és ő szerezte a magyar Taxidermia filmzenéjét is. Most a 2007-es Foley Room albumról hallhatjátok az At the End of the Day című számot. Jó éjszakát.

Daft Punk x2

Ha valakinek még nem lett volna meg. Két, a Harder, Better által ihletett videó. Kurrvvajók, bár a második jobban tetszik.

Muxtape

Ismét kiemelek egy linkt önhatalmúan a del.icio.usból: a muxtape nevű szolgáltatást. Egy gyors regisztráció után véregyszerű kezelni a végletekig minimalista user interfacet. 12 számot lehet feltölteni, sorba rendezni, mixtape-ként bemutatni. Legfeljebb 10 mega számonként, ami egy lame-el tömörített mp3-nál nem is vészes. Kazettára klikk, és enyém. Használjátok, mert ez jó.


//

Pannónia Fesztivál

Istencsászárnál olvastam erről az upcoming háromnapos hepajról május 9 és 11. között, a Pannónia Fesztiválról. Nincs messze - Veszprémhez közel, Várpalotán -, és a fellépők listája több, mint figyelemfelkeltő.

Szemezgessünk belőlük: az első nap, péntek, számomra kevésbé izgalmas. Beatrice, EDDA, nuff said, oldies. Na de itt a második nap, lesz Quimby, elektroZagar, Belga, Hobo, HS7, sőt, az elképesztően elszállt zenét szállító Colorstar is. Harmadik lezáró nap pedig izommozgatónak van tervezve ilyen nevekkel, mint Depresszió (pogózni megfelelő), a jó magyar ska zenekar, a PASO, kis szörfös-ugrálós Supernem ÉS a legjobb, a 30Y, akit ugye szeretünk mink nagyon.

Még egy jó dolog ezzel az egésszel kapcsolatban, hogy aki időben regisztrál, az 975 magyar pénz ellenében kapja a három napot. Olcsóbb, mint a meki, hogy ilyen népies szólással írjam le, mennyire lényegtelen pénzmennyiség ez. //

William Gibson: Virtuálfény

Egy bekezdés a Virtuálfényből, ami gyönyörű: (via alleycat)

Időnként, amikor keményen tekert, amikor tényleg jól nyomta a pedált, Chevette mindentől megszabadult: a várostól, a testétől, de még az időtől is. Tudta, hogy ez volt a küldöncség csúcsa, ez a szabadságérzés, amibe beleolvadhatott, aminek átadhatta magát. A bringa a lábai között akár egy hiperfejlett földönkívüli farok, ami valahogy az ő testéből nőtt ki, ami mintha belőle fejlődött volna ki a türelmes évszázadok során; egy édes és bonyolult csontgépezet, szuperkemény, majdnem súrlódásmentesen gördülő gumikkal, gáztöltésű belsőkkel. Chevette ilyenkor beleolvadt a városba, a részévé vált, egyetlen pici, vad energia- és anyagpöttyé változott, és minden egyes pillanatban ezernyi döntést hozott, annak megfelelően, hogyan áramlott a forgalom, hogyan fröcskölte be az eső az út sávjait, vagy hogyan hullott egy titkárnő mahagóniszínű, zilált haja a lódenkabátja vállaira.

Most is ezt kezdte érezni – nem törődött semmivel, csak tekert; nem gondolkodott, hagyta, hogy a tudata belesüllyedjen a csontgépezetbe, a tengelyekbe, a karbonbevonatú japán papírba...

Háziesemények

Meghalt a merevlemezem, nem indul be, mert szétszakadtak a rendszerfájlok. Azért remélem, hogy minden, ami rajta van, megmaradt (rengeteg kééép, no meg zenék). Addig húgom gépén próbálkozom kielégíteni információéhességem. Ezt is onnan pennázom. Kellemetlen, nedves érzés.

Viszont megvan az a hatalmas plusz, hogy rá vagyok fanyalodva az olvasásra. Már két-három eddig folyamatban levő könyvet olvastam ki. Virtuálfény, Amerikai Istenek, Sandman (Neil Gaiman első munkája, képregény). Most befejezem a Drakulát, aztán még nem tudom, mi lesz. A szerencsém, hogy van sok, amiből válogatni tudok. Ja, és tanulni is kell, az összes magyar tételt, mert tanárunk szünet után rögtön tart egy tételdolgozatot.
Bár nagyon jó, hogy olvasok, mint egy güzü, és egyéb dolgokat is csinálok, de szeretném visszakapni a masinám.

Szombaton Zoliéknál jártam sokadmagammal, kinek szülei elmentek egy hétre, így egy kisebbfajta házibulit csináltunk. Tényleg kicsi, mert jó, ha nyolcan voltunk, de azért hangulat remek volt - ha leszámítjuk Tibi és most-már-ex(?)je összeveszését. De ez már... szinte szokás, nem is lepődtünk meg olyan nagyon.
Ittunk, ettünk - Tibor hozott a Kéhliből tatárbífszteket, kőrözöttet és nagyon-jaj-de-finom parasztsonkát -, pókerezni is megpróbáltunk a Chio sokféle formás kekszeit felhasználva (hexagon, halacska, csillag), de inkább megettük a téteket. Ez nem fordult volna elő, ha műanyag zsetonkészletünk lett volna. Aztán ittunk még egy kicsit, ökörködtünk, filmnéztünk - Diszkópatkányok című film nagyon jól esett az akkori állapotban. Reggel felkeltünk jó kómásan, betértünk még egy igazi húsvéti reggelire a mcdonald'sba, végül haza, ahonnan átmentünk nagyanyámhoz egy jó nagy zabálásra. Aztán meghaltam fáradtságban. Szerencsére ma semmi fárasztó nem volt az agendán, talán locsolni illett volna felkelni, de ez az élet.

Holnap nagygeekek leszünk Ágostonnal és Sziszivel, felzabáljuk egy maratoni mozizás során a hat Star Wars filmet. 12 órás elfoglaltsággal számolunk.
Aztán pénteken Minimal Mass, vagy nem, mert egybeösszeütközik a CM szervezői gyűléssel, amire talán elmegyünk Ágoval. Vagy nem. Megígérte, de ez macskafarkat sem ér.
Anyám pedig elutazik szombaton messze egy hétre, még gondolkozom, mit tegyek. Legyek jófiú, vagy valamit szervezzek. //

2 éve már...

... hogy ide írogatok ritkább vagy gyakoribb rendszerességgel. Annyira vagyok hektikus, hogy észre sem vettem, hogy 5 napja fordult második évébe a blog, vagy mondhatjuk úgy is, hogy elkezdődött a harmadik évad :) Hurrá blog.

(kép tőle)