Így május utolsó napjára egy újabb zenei burritot tekertem nektek (igen, máris megártotta az agyamat a munka), ez alkalommal vidámkodósabb, nyáriköszöntő zenékkel. A legfrissebb sigur rós számot is beletettem, mert annyira nagyon jó lett! Nézzétek meg a klipjét, mókás.
Utána egy brit zenekar - Los Campesinos! - száma, akiket még elég valószínű, hogy használni fogok, roppant sok jó számuk van. Animal Collective, őket régóta szeretem, Goldfrappot nem hallgattam még nagyon, de ez a szám ideillik. Az Eyes egy elég felkapott dal volt megjelenésekor, rengeteg sorozatban lehetett hallani (Heroes, Friday Night Lights, Scrubs és Chuck - tehát négyszer négy különböző helyen hallottam már :), míg a Sleep egy kellemes lezáró dal. Élvezzétek!
Számlista, ahogy általában lenni szokott:
Aztán van még egy borítónk is, ebből átalakítgatva.
Nincs más hátra, csak a
Letöltés
szombat, május 31, 2008
selections vol. 4 - here comes mister sunshine!
szerda, május 28, 2008
CCC és munka
Háromszázadik írás, örülünk :)
De nem csak ez történt ma, hanem az első próbanapom is ma volt az Arriba Taqueriában! Bizony, végre találtam melót magamnak, méghozzá John nemrég megnyitott éttermében, mint pultos.
Öt órát voltam ma bent, betanítottak rendesen, sőt, már burritost is csinálhattam a vevőknek. Sajnos egyet pont akkor rontottam el, amikor a boss mellettem állt, így utána csak néztem. De a hangulat remek, fizetés még annél is jobb.
3-kor végeztem (pénzt is kaptam, vigyorogtam), onnan átvittem a Nagymező boltba a paripám, mivel az esés óta ordas nyócas lapult mindkét kerékben. Mint egy pofon, úgy meglepett a hír, hogy cserélni kell a hátsó felnit, annyira el lett baszódva. Hétezer pénz fogja bánni, amint lesz miből. Fuck, mondaná a művelt angol.
Relatív békében hazatekertem - cigi jól jött. A Kelemennél segítettem egy bringásnak, kipukkant az első kerekében a belső. Megálltam, amennyit segíteni tudtam, segítettem (nem sokat), de a jó tett jót szül: megmondta, hogy legközelebb ő is megáll, ha mást szervízelni lát. Örült a szívem, terjed a bringaetikett. Hazaértem, lepihentem.
Ma maximális mozgásom még egy bringalemosás lesz, ha összegyűlik az erőm. Ha nem, rengeteg filmet szedtem le, amik várják, hogy megnézzem.
Beszólás
Ülünk hárman a Fecskébe, és hívjuk Sziszit Kritikus Péntekre (demonstrálós felvonulás):
- Gyere Kritikus Péntekre, tök jó lesz!
- Hát... Nem tudom. Nem ismerem egyik számukat sem.
:D
kedd, május 27, 2008
[sigur rós] BRÉKING NEWS
Gyerekek, induljanak a tüzijátékok! Június 23-án megjelenik az új SR album, címe a nagyon fogós með suð í eyrum við spilum endalaust (zengő füllel játszunk vég nélkül)!
11 szám lesz rajta, egyet már ma este CET idő szerint (vigyázat, tautológia) 20:30-kor meghallgathatunk itt.
újdonság, hogy egy angol nyelvű szám is helyet kap a lemezen. Ha lehet hinni a promo szövegnek, ezen egy sokkal emberközelibb hangzást alkalmaznak, nem tökéletességre törekednek - ez lejön a borítóból is. A tökéletlenség tökéletességével ragyog
. Alig várom, alig várom!
hétfő, május 26, 2008
Vulgárvicc
Pasi bemegy a fagyizóba:
- Kérek egy pinaizű fagyit!
Bagaméri kiszedi, pasi belekóstol, és savanyú fejjel megyjegyzi:
- Ennek szar íze van!
- Kicsit feljebb tessék nyalni.
- Ahá!
szombat, május 24, 2008
Hirtelen felindulásból elkövetett újradesign
Bizony, jól látjátok, más lett a blog. Megunva az alap kinézeteket vagy két órán át keresgéltem a neten valami jóság után.
Már majdnem feladtam, amikor a del.icio.us kihúzott a pácból. Mutatott egy francia oldalt, ahol rábukkantam ennek a designnak a linkjére. Szerelem első látásra, gyorsan be is izzítottam. Mostanra remélem minden kész, minden működik jól, a megszokott módon.
Ha valaki Internet Explorer alól néz (no comment), annak üzenem, hogy láttam, hogy széttörik az oldal, de nem érdekel. Ha valaki még mindig IE-t használ.. az váltson.
Írjatok, hogy tetszik! Puszi a kobakokra.
Pannónia Fesztivál part deux
Nem halogatom tovább, megírom a leírást ízibe. Hol is kezdjem.. Írtam róla itt, aztán meggyőztem Ágostont és Sziszit jól, hogy ez király lesz, és megyünk. Nem volt könnyű, de a fellépők listája és az olcsó ár mellettem volt.
Kiötöltük, hogy egybeköthetnénk a fesztiválozást egy bringatúrával Devecserből, hisz nincsen messze Várpalotától. Hogy miért Devecser? Nos, ennek is bringás oka van.
Pár kilométerre a várostól egy hatalmas zsibvásár van, ahol romák árulnak mindenféle limlomot és olykor remek bicikliket, mint ahogy ezt több cangás urban legendből hallottuk. Lenéztünk, és tényleg roppant sok drótszamár pihent ott. Persze sok rossz állapotú, vagy gyerek, női vázas, de Sziszi, kinek csak egy régisége van, talált magának egy gyönyörű montit, az eredeti bolti ár harmadáért (hogy ez hogy lehetett... arra ne gondoljunk).
Megvette, és ott álltunk négy biciklivel hárman. De! Nem fogott ki rajtunk ilyen semmiség. Pikk pakk szétszereltük, egyik táskára a váz, másikra a két kerék, és mentünk vissza a vasútállomásra, mint málhás szamarak. Akkor jött egy végzetes hívása Sziszinek. Keresztapja hazajött Németországból csak azért, hogy születésnapja miatt felköszöntse, ezért haza kellett mennie rögvest. Vitte magával a két bringát, így legalább megoldódott a logisztikai probléma.
Így számban csökkenten, de lélekben töretlenül indultunk neki a rendes túrának ketten. Gyönyörű tájakon mentünk végig a Bakonyban, bár a sok dombmenetben megizzadtunk rendesen.
Pár érdekesség, amivel út közben találkoztunk (képeket, remélem, tudok szerezni Ágostontól számotokra): egy táblával, ami jelölte az Élmunkás lakótelep irányát (és nem csak egy ott maradt tábláról van szó, Volán buszállomása is van).
Ajkán egy borzalmas városnap. Egy fahangú nő énekelt, volt sok bódé, virsli, kolbász, mustár.
Úrkúton megálltunk enni, ott fedeztük fel a Pulcek-burgert, ami az ottani kocsma/büfé pultosáról kapta a nevét, aki egy nagydarab egyén. Ezért a szendvics is nagy volt, belaktunk vele nagyon.
Na jó, olvasva talán nem tűnik olyan érdekesnek, de nagyon jópofa kis színfoltokkal futottunk össze útközben. A túra útvonala itt nézhető meg, a megtett út nagyjából 40 kilométer volt. És hogy a fesztivál maga milyen volt? A trilógia utolsó részéből megtudjátok :)
Egy kis felvételi adalék
Kikerült a felvi.hu-ra egy lista arról, hányan hová jelentkeztek. Az alapján a PPK-ra 3443-an jelentkeztek, 1527 ember jelölte meg első helyként. 610 a maximum, amennyit felvehetnek, ebből 304 mehet pszichológiára.
Tovább bontva az alábbit tudtam meg. Pszichológia ANA: 1744/833 (össz./első).
Amúgy érdekes dolgokat lehet megtudni. Budapest az ország egyetemi vízfeje (is), utána Miskolc (17 ezerrel lemaradva) és Debrecen a dobogós.
Tizenkét ezerrel több lány döntött jelentkezés mellett, és elég sokan (15e) vannak 27 év alatt. Nem csak lányok. Összesen.
péntek, május 23, 2008
Toldi záróest
Tegnap zárta be kapuit őszig a Toldi mozi, felújítás miatt. De egy ilyen kultikus helyet nem lehet csak úgy becsukni, a hely profiljához illeszkedő záróbulit tartottak a The Cinema Tourral egyszerre.
Ágostonnal mentünk el ketten, és nagyon jól szórakoztunk. Először öt rövidfilmet vetítettek, ebből sajnos csak négyet láttunk, mert késtünk.
Az első Lakos Nóra Hannája volt, Karinthy Frigyes Reménytelen szerelem adaptációja egy férfiről, aki Hannára vágyik, pedig már a felesége. Vagy mégsem.
Utána jött a Kommersz, ami számomra a leggyengébb volt. Egy autómosóba nyerhettünk betekintést, ahol egy nőt bokszmeccsel akartak megszerezni, de megjött a főnök.
1 hét címmel egy cigány srác hétköznapjaiba nyerhettünk túlzó (vagy mégsem?) betekintést. A közönség nagyon jól szórakozott, nevetett (én is), bár felmerült bennem, hogy ez volt-e a célja Császi Ádámnak, vagy inkább elgondolkoztatni a szegrágációról.
Az utolsó ál-dokumentumfilm volt a legjobb, és ezzel szerintem mindenki egyetértene. Szacsanov Martin Lopott ritmusa, ami a hip-hop műfaj magyar eredetét feszegeti. Kiderül, hogy valójában a betiltott hipi-hopi, autentikus erdélyi néptáncból származik. Előzetes a végen. Fantasztikusan jó volt :)
A filmek után elkezdődtek a koncertek egy kis vizuális rásegítéssel. Cadik volt az első dj neve, aki Membrán szettjével szívott magába. Ágostonnal körülbelül egy óráig csak ültünk és bámultuk a vásznat, ahol különféle képek (tengeri herkentyűk, végeláthatatlan út, stb.) követték egymást. Én teljesen transzba estem, mozdulni nem tudtam, átfolyt rajtam a zene. Valahol a vége előtt kirázódtunk, és gyorsan el is húztunk, mert Ágo kezdett rosszul lenni.
Egy kis friss (és káros) levegő után visszamentünk, Cadik már befejezte, és a Realistic Crew kezdett készülődni. Ott végig akartam lenni, mert az RC valamilyen elképesztő jó zenét csinál (hallgass bele). És nem csalódtam. Erre az előadásra igazi dobossal bővült a négy tagú zenekar, és így sokan, amihez hozzájött a vetítés is (igazán elborult dolgokat műveltek...), együtt egy más világbeli élmény volt... Odabaszott rendesen, hogy ilyen szépen fogalmazzak. Dalma hangja is gyönyörű élőben.
Átvezető. Az Akkezdet Phiai verseket olvastak, amire a vásznon ők maguk válaszoltak. Fura volt. A kultúra után hip-hop volt RC tagokkal kollaborálva.
Ennek végén fogtunk magunkat, és hazamentünk jól, ahol egy kicsit ettünk, aztán meg aludtunk. És most, az előzetes:
csütörtök, május 22, 2008
Tekerésflow
Egy jó dolog mégiscsak volt abban, hogy a Lurdyban voltam, biciklivel mehettem haza. Csütörtök hajnali 3 körül nincs túl sok autós a városban, így szinte teljesen elmerülhettem a jazzban, ami a Cafén szólt, és a cigimben, amit tekerés közben szívtam, miközben gurultam végig a Lágymányosin, és onnan haza. Hangulat volt a javából.
Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
Tegnap éjfélkor én is beültem a Lurdyban a premier vetítésre (hogy hogyan kerültem ide.. ne kérdezzétek). BL döntő közben indultam el a Millenárisból, így az eredményt csak ott tudtam meg, habár annyira nem érdekelt. Na, de inkább film.
Szóval nagy reményekkel vártam a kezdő képsorokat, és nem is hagyott cserben. Egy darabig. Aztán a végén nem pont úgy álltam fel, ahogy szerettem volna (gy.k. boldogan), volt valamilyen keserű szájíz.
Nem írok le spoilert, csak annyit, hogy nekem személy szerint nem tetszett a magyarázat, vagyis a dolgok eredete. A végét pedig főleg eltolták.
De egy bizonyos pontig nagyon tetszett, Indyt külön megtapsolták első megjelenésekor. Megöregedett Ford, de ugyanolyan Indy, mint bármikor. Lenyűgöző volt.
A fia nem szerepelt annyit, hogy lehessen tudni, jó lesz-e magában, ahogy az ötödiket tervezik, de most jól hozta a Travoltás-mocis 60-es évekbeli srácot.
Ha a trilógia 10/10 (igen, nagyon jók), akkor erre egy 7/10-et adnék. Tisztes iparosmunka, de így már nem biztos, hogy megnézem még egyszer angolul a MOMban.
kedd, május 20, 2008
WTF mára
kivonulunk a Margitszigetre, a Duna - azaz Danu Istennő - ölelésében ringó női szeméremtest alakú szigetre.
forrás
hétfő, május 19, 2008
BLU bemutatja: MUTO
Járja körbe a blogoszférát ez a remek graffitis állóképekből összerakott szürreál videó. Tudom, hogyan csinálta, de mégis hihetetlennek tartom, hogy valaki ilyen sok időt öl valamibe. Mi tagadás, gyönyörű. Videó a tovább mögött:
péntek, május 16, 2008
Fecske
Mivel eddig tanulással vertük el időnket, nem igazán volt lehetőség új helyeket felfedezni, amik akár törzshellyé is válhatnak. Régebben, míg Ágoston és H együtt voltak, mentünk a Mélypontba, de az már nem játszik, pedig az a gyönyörű szocreál hangulat, amit nagymamámnál Miskolcon még anno magamba szívtam kisgyermekként, igazán vonzó célponttá tette.
Vagy volt a yuppies korszakom, amikor Californiáztam (hiányzik!) szinte naponta munkám pénzéből.
Ezért jött jól az, hogy nemrég benéztünk a Ráday utcai Fecskébe a Kerék-páros-város biciklis képtárlat megnyitójára. (Biciklisfutárok által frekventált helyek között van). Egy ikertesója is van Komjádi uszoda tetején. Nyitott, hangulatos, a pincérlány aranyos nagyon. És finom a limonádé.
Amint találok valamilyen munkát, és lesz steady income, biztos, hogy oda gyakran járni fogok Ágostonostul, Sziszistől, bringástól.
Miskolc és rokontalálkozó visszavág
Holnap 2 év után ismét rokontalálkozó, biztos jó lesz. Reggel fél 9-kor indul a gőzös, aztán irány egy jó nagy vadászház, ahol lesz étel, ital s mulatozás.
Ha hazajöttem, remélem lesz majd időm írni egy jót a Pannon fesztiválról. Már elkezdtem, aztán lejött az új Lost :)
csütörtök, május 15, 2008
Ötletelések
Megbeszéltük tegnapelőtt a Szimplában, hogy azért lenne jó, ha leszakadna az egyik lábunk, mert akkor be tudnánk helyette rakni egy nyársat, amin saslik lenne. Így mindig lenne mit enni.
szerda, május 14, 2008
Biciklidolgok
Egy ideig megúsztam nagyobb bajok nélkül, tegnap viszont nem egyszer, nem kétszer, hanem háromszor is zakóztam.
Először teljes mértékben hülye voltam, mert két autó között akartam átsasszézni a Mammutnál [sic], az előttem lévő egy satuféket nyomott, én pedig első féket. Ha valaki nem ismerős a biciklik dinamikájával, erős elsőfékezés hatására megemelkedik az egész szerkezet, a hátsó kerék elhagyja a földet. Jó esetben csak borulok kicsit, rosszabb esetben érzékeny részen talál el a váz. Rosszabb eset történt, de semmi csúnyább. Láncot visszaraktam, mentem tovább.
Aztán pár perccel később egy kicsi utcában nem figyeltem kellőképpen, és rám nyitottak egy ajtót. Az ösztön bennem megint gyenge volt, szintén első fék, de most erősebben. Hatalmas zakó...
A harmadik a leggyönyörűbb. Hármasban mentünk a Margit-szigetre éjszaka felé, valami jót keresve. Ágoston úgy tudta, hogy egy biciklis hely található ott, de nem volt, mert bezárt.
Megyünk az behajtón a kapu felé, egy útépítés tábla ki volt téve, amit nem igazán érzékeltem. Hirtelen látom, hogy jön szembe egy kifeszített szalag. Persze hogy megint első fék, ebből már baromi nagy esés lett, horzsolás, felvágott láb, ami kell. A munkások röhögtek, Ágostonék szintúgy. Én is magamon.
Csak sajnos egy bicikli nem ehhez van szoktatva, ezért mostanra egy sinusgörbe-szerű nyolcas (a nyolcas olyan, hogy elferdül a kerék, és hozzáér a fékpofához. Nem jó), és egy hatalmas váltórosszaság keletkezett. Ezek súlyos forintokba fognak kerülni...
De ettől függetlenül egyre magabiztosabb vagyok az utakon. Vagy más szavakkal, ahogy Biusnak épp most ecseteltem: Az, ha jól mész, olyan élmény, mintha lebegnél. Eltávolodsz földtől... és mész. És tényleg így érzem magam. Biciklizni öröm.
csütörtök, május 08, 2008
hétfő, május 05, 2008
nine inch nails: the slip
Aki ma ellátogatott, kapott az arcába egy üzenetet, miszerint itt az új album, alatta zárójelben pedig megköszönve az éveken át tartó támogatást, ingyen kínálta fel a lemezt (thank you for your continued and loyal support over the years - this one's on me)
. Mindenkinek. És nem csak 160 kbitos mp3-ban (helló radiohead), hanem veszteségmentes FLACban és 24/96 WAVEben (jobb minőség, mint a CD) is.
Ahogy hallgatom, a véleményem: Nagyon jó. Hallgassátok ti is, letöltés innen.
csütörtök, május 01, 2008
selections vol. 3 - when She says no
Megtöröm a csendet egy önéletrajzi ihletésű, tematikus válogatással. Szomorkodós-féle, ahogy a címből sejteni lehetett.
Számlista:
letöltés
Bejegyzések
