i’m in the money

Megkaptam végre a fizetéseimet mind a két helyről. Nem annyira sok, mint gondoltam, de kezdésnek elég jó. Még egy munka, és kész a kánaán.

Egyebek

Bringázok a belvárosban csak úgy, hirtelen felbukkan egy ismerős piros riksa. És igen, a Triáker! Kijöttek 5 kocsival ők is, szerencsét próbálni és ilyenek. Levi ült a kormánynál, megadta a számát. Lehet riksás is leszek.

Éljenek a véletlenek :)

The Próbanap

Pénteken megvolt az első próbanapom London gyönyörűen nagy és borzalmasan bonyolult városában. A Scala nevű venueban voltam, KÖSZÖNÖM BETTI ÉS IBI, minden simán ment. Bementem, megkerestem Lisát, a főnököt, útközben találkoztam Mónival, egy másik magyar lánnyal, és be is osztottak a főpultba. Elején kicsit aggódtam, hogy jól fog-e menni, hiszen csaposként még nem tevénykedtem.

Hál istennek nem volt nagyon nehéz. Az elején még kicsit fura volt, főleg a pénzek meg néhány rendelés megértése, de all-in-all, jó volt. 9-től fél 7-ig voltunk ott, 7 környékén érkeztem haza és ki is dőltem. Nagyon jó móka volt, remélem mehetek még, mert tetszetős meló.

Aztán még talán a Roundhouse is szóba jöhet, már írtam emilt. Illetve még megpróbálok megszerezni egy Apple Store munkát. És akkor lesz pénz, lesz minden :)

BalatonSound vs. Arriba

Bizony, ez évben először tradíciót kezdett az Arriba, és megmutatta magát a fesztivál úri közönségének. AKIK IMÁDTÁK A CUCCOST. Két műszak volt, délelőtt és délután. Engem persze délután raktak be, így minden koncert kimaradt. Na jó, egy pár lényegesre eljutottam, de így is több volt az, ami érdekelt volna.

De mindegy, mókának jó volt, és pont elég is. 4 napig dolgozni mint egy ló, 3-4 órás alvásokkal, mert mikor már aludnál jóízűen, a sátor egy szaunára kezd hajazni. No mindegy, nagyon jó élményekkel jöttem el, főleg mert megtaláltam első nap a tutit, a Varga Pincészet sátrát, ahol helyben palackozott és jól lehűtött fröccsöket lehetett jóáron vételezni (Irsai Olivér nyamnyam). Ha nem ittam meg legalább 25-30 üveggel, akkor egyel sem. Fesztiválon mindenki büntetlenül alkoholizálhat.

Az emberek úgy jöttek, mintha éhínség után nyitottunk volna ki. Egymást taposták szinte, hogy kit szolgáljunk ki, törték a plexit, ilyesmi. A legjobb az volt, hogy a rendelések tulajainak egy része eltűnt. Így hiabávalóan üvöltöztem magam halálra. Bár biztosan tetszett az embereknek ez a kiszállítási metódus. Itthon kérték is tőlünk, hogy üvöltözzünk, mint ott. Bah.

Szóval, BalatonSound jó volt, sajna kicsit elverte a rossz idő a fürdőzési lehetőségeket a közepén. Sziget ennél milljószor brutálabb lesz. De ott is ott akarok lenni, mert ingyen belépő ftw. No meg a plusz fizetés.

A nagy ötlet

Tegnap este munka után hirtelen felindulásból elmentünk négyen, a csipetcsapat (Károly, Orsi, Ádám és én), egy kis munka utáni pihentető sörözésre (nem kell nagy alkoholizálásra gondolni, három sört ittunk). Utána általában Orsinál pihenjünk ki magunkat, mert ő egyedül nem lakik a világ végén.

Általában ott mindenféle világmegváltó dolgokról beszélgetünk teljesen véletlenszerűen, sörutóhatásként (ehhez az estéhez kötődik egy nagyon mókás beszólás: „Károly, most már komfortos az orrodnak?” Na jó, utólag talán nem annyira vicces. Ott az volt :)).

És akkor itt jött egy remek ötlet, mert blogokról volt szó, hogy az milyen nagy sutaság – nem az én álláspontom –, és a többi. Aztán Károly megszólalt, hogy lehetne akkor egy Arriba blog. ÉS TÉNYLEG. Így hát prezentálom: Arriba, the blog. Még nem tudom, mi lesz rajta, mi legyen, érzékelem, mi lehet és nem. Vagy az egészet beszüntetjük holnap. Kollaborálás legyen.

Nem biztos, hogy sokáig él eme dolog, de a remény hal meg utoljára, hogy ez egy jó ötlet, és támogatható. Néha nézzetek rá, hátha jó lesz. Ja, és gyertek ma meg holnap, kedvezményes születésnapi hét.

Ma például félárú burrito nap volt, jöttek a népek rendesen. Sok visszatérő törzsvendég (Tom, Octavio, stb.), de rengeteg újonc is, kik kíváncsian ették meg életük talán első burritóját (a Burger Kinges akármi nem számít). De úgy sokan, hogy már az ajtónál kanyarogtak vissza, és még jöttek és jöttek. Szerencsémre olyan flow élményem volt, hogy egy kicsit sem idegeskedtem (na jó, az első órában talán), gyors voltam, precíz és kedves. Remek érzés volt. És szombaton akciós margarita? Álom lesz este dolgozni, direkt akkora kértem magam.

Na, úgy érzem, elég sokáig nyújtottam ezt a bejegyzést rétest, elkalandoztam össze és vissza szokáshoz híven. Jó éjszakát kívánok nektek gyerekek. Ma pihenek, nem dolgozom :)

ps.: sürgős szükségem lenne szkennerel rendelkező kispajtásra! Még ma, legkésőbb holnap. e-felvételi.

Indul a következőőőő

This is it! Akik ősszel néztek bocin, hogy milyen suta dolog már, amire én és pajtásaim buzdítani akarjuk a népet, merthogy hideg van meg ősz, meg egyáltalán… na de várjunk, elhagytam, hogy mire.

HÁT BRINGÁZZ A MUNKÁBA! ismét április 6-tól május 8-ig. Ez évben először, de nem utoljára, újfent megküzdenek egymás ellen a cégek, hogy hol tekernek többet (biciklit).

Újdonság, hogy nem maradnak már ki az egyetemisták sem. ELTE vs. BGF és a többi. Jóóó lesz :)

Ne feledjétek. Bringázzatok! Egészségessé és fitté tesz :)

Tavasszal újra Bringázz a Munkába, április 6-tól május 8-ig.

Munkaöröm és munkaboldogság

Maholnap van az utolsó nap a nagy szabadság előtt! 9 nap édes pihenés, egy része Berlinben eltöltve a lánykával (:

Fruzsi anyukája meg nagyon aranyos. Felhív, hogy megvan a jegy, mikor dolgozom, bedobja, Aztán jön az ötlet, hogy inkább aludjak náluk, mert onnan mégiscak közelebb van a Keleti. Fura, hogy így két nap után befogadnak. A másik magyarázat, hogy kasztrálni akarnak :D

Amúgy ami ma volt Arribában… az úgy durva. Bár már Istencsászártól megtanultam, hogy munkáról vagy jót, de inkább semmit (őt, ha jól emlékszem, a különféle nem éppen pozitív hangvételű postjai jutatták olyan helyzetbe, hogy eltávozott. Vagy kirúgták), de ezt el kell mondani, mert tényleg ez volt eddig az egyik leghúzósabb.

Egyik része az, hogy mostanság már csak hárman vagyunk a pultban négy helyett, így többet kell gürizni. Kevesebb cigiszünet, uzw. Ma pl. bazinagy roham volt 6-7-től 9-ig bezárólag, egyszer voltam kint cigizni. Két óra kemény pörgés után kicsit nagy volt már a fejem.
Másik pedig, hogy az egyik szakács lebetegedett, és nem volt helyette más, így Zsolt kb. egyedül csinálta az egészet, mert a másik tag hazament. Húsok, saláták, quesák - már amikor nem segítettünk neki, mert különben egy slukkra sem tudott volna megpihenni. És még őt basztatják a legtöbbet. Ha még egyszer úgy, hogy ott vagyok, akkor belőlem kitör az anyázás. Ja, és maholnap is ő jön, szabadnapján, mert valakinek „fontosabb dolga van”.

Szóval hatalmas pörgés, hátul gebasz. Jaj, meg a házhozszállítás is. Azok, akik 10-15 perccel még harcosan beküldik a különféle nagy rendeléseket… ehh.

Tehát igazából összejött ma minden, aminek kellett. De legalább a hazaút jó volt. Anikó kocsivel elvitt minket - öten préselődtünk be egy kicsi kétajtósba -, és végigröhögtük az utat. Most meg itt vagyok, és megint eltelt egy nap.

Rövid

Végre abbahagyjuk a péntek-szomnati hosszú nyitvatartást! Ismét éjfélkor zárunk!!! Vúúúúú.

Házhozszállít az Arriba

Végre, időtlen idők óta húzták, de csak elindult az oldal, benne házhozszállítással. Ha valaki az V., VI., VII., VIII., IX. vagy XII. kerületben lakik, és még nem evett nálunk (igen, Bijus, Te!), az próbálja ki :)

Shameless reklámot olvashattak.

munkaöröm

Ez a meló egyensúlyba hoz. A nap első felét elrontja egy - szerintem - igazságtalan értékelés nem várt helyről, és aztán kapok vendégtől egy ilyet: Nagyon köszönöm a szíves segítségét, nagyon jól esett, önnek itt a helye kb. ilyen szavakkal. Lényeg, hogy élvezetet nyert a munkám által. Őszintén mondta, és ez feldobott.

Másik jó dolog, hogy Budapest egyik legfeltörekvőbb (értsd. sokan hallanak jót felőle) helyén dolgozom, hogy lassan minden régi-új ismerős, ma rokon (:, megtalál.

Most már csak azt kell kitalálni, hogy hogyan húzzam ki magam kb. 3 hétig a fizetésemből. One needs to spend more wisely.

Gondolat a mai napra: Give what You got to get what You want.

Egy átlagos nap az Arribában

Melegfelvonulás volt (apró sidenote: melegek okésak számomra, de ez a riszálós magamutogatás hülyeség), és ezt a fertőt nem lehet elviselni, meg kell tüntetni (és amúgy is, monnyonjle). Szépen, nyugisan pihengetünk, éppen üresjárat volt - még inkább, mert le volt kordonozva az Oktogon, átjárás csak fokozott vizsgálattal.

Szóval malmozunk nagy jókedvünkben, mikor megjön a bőrfejű különítmény a Nyugati felől, és mivel látták, hogy nálunk asztalok-székek voltak, gondolták, itt megpihenünk a nagy harc előtt.

Be is jöttek sokan, először csak páran, felosonni a mosdóba, aztán tömegestül, mert meglátták az árlistán a Homo Skinheadis italt, a SÖRT. Beözönlöttek, hogy poros torkukat meglöttyintsék egy kis habzó nedüvel. Sokan voltak, néhányuk bunkó, de meglepő módon nekik beszóltak azok, akik meg nem. (ÉS ITT ELTŰNT A BEJEGYZÉS!!! Majd leírom)

A tömegnyomás

hatására írok, mert dorgálva lettem, hogy lustadisznó módon nem publikálok, és unatkozás helyett nem tudnak engem olvasni bizonyos felek. Legyen nektek öröm és móka: írok valamit. Nézzük csak, mik vannak.

Hát először, vége az érettséginek, vége a középiskolás tanulmányaimnak. Három darab négyesem és két ötösöm van, a pontok száma 422. Az, hogy ez mire elég, eldől július 24-én, addig semmi gondolkozás, hogy mi lesz.

Aztán munka, ami sok és általában éjszaka vagyok, ezért közösségi élet szenved. De legalább a kollegák jó fejek, nagyon jól érzem magam, kezdenek lenni törzsvendégeim, bár még mindig lassú vagyok néha-néha, és ezt főleg záráskor ideges szemmel nézik.

Már csak pár nap a fizetésig, alig várom, hogy PÉNZBEN FÜRÖDHESSEK ÉS KIABÁLHASSAM: ÉN VAGYOK A KONZUMER BASZÁJ.
És végre el tudom vinni Bettibringám szervízbe, lesz pénzem Nürnbergre (mert repülök, bizony, repülőgéppel, július 20-án), berendelem Amerikából az első Absolute Sandmant - ez egy képregény Neil Gaiman tollából, de nem szokványos. Ennek bonyolult, mély története van, a képek inkább csak kiegészítő szereppel bírnak. A mesélés, a helyzetek, a karakterek dominálnak. Isteni sorozat. És a négyből meg lesz az első! Más kiadások közé tartozik a kölcsönök megadása, kávézás a Californiában (IGEN, MEGINT, VÉGRE), sok Fecske és Szimplakert. Csak tartson ki hó végéig!

Aztán megjelenik az új iPhone 2.0, megtudjuk, hogyan lehet megkerülni az AT&T trükközését, és talán lecserélem 4 és fél éve hűséges Nokia 3650-em. Persze már nem így néz ki, szétesik darabokra, lefagy, nem jó, kiesik a sim kártya, az akkumulátor már alig működik, de az enyém (:

Szóval így ezek vannak mostanság. Időm kevés, de megoldom valahogy. Pusz a kobakokra.

CCC és munka

Háromszázadik írás, örülünk :)

De nem csak ez történt ma, hanem az első próbanapom is ma volt az Arriba Taqueriában! Bizony, végre találtam melót magamnak, méghozzá John nemrég megnyitott éttermében, mint pultos.

Öt órát voltam ma bent, betanítottak rendesen, sőt, már burritost is csinálhattam a vevőknek. Sajnos egyet pont akkor rontottam el, amikor a boss mellettem állt, így utána csak néztem. De a hangulat remek, fizetés még annél is jobb.

3-kor végeztem (pénzt is kaptam, vigyorogtam), onnan átvittem a Nagymező boltba a paripám, mivel az esés óta ordas nyócas lapult mindkét kerékben. Mint egy pofon, úgy meglepett a hír, hogy cserélni kell a hátsó felnit, annyira el lett baszódva. Hétezer pénz fogja bánni, amint lesz miből. Fuck, mondaná a művelt angol.

Relatív békében hazatekertem - cigi jól jött. A Kelemennél segítettem egy bringásnak, kipukkant az első kerekében a belső. Megálltam, amennyit segíteni tudtam, segítettem (nem sokat), de a jó tett jót szül: megmondta, hogy legközelebb ő is megáll, ha mást szervízelni lát. Örült a szívem, terjed a bringaetikett. Hazaértem, lepihentem.

Ma maximális mozgásom még egy bringalemosás lesz, ha összegyűlik az erőm. Ha nem, rengeteg filmet szedtem le, amik várják, hogy megnézzem.

Jövő hétvégém

Jó estét, vagy ami épp illik. Aki engem, mint dolgozó embert látni kíván, esetleg venne idegennyelvül könyvet, mindenképpen jöjjön ki október 5-e és 7-e között a Ráday utcába, ahol ismét könyves banzáj létesül, aminek színes-szagos forgatagába bekerülök én is, a bolt révén.

Ugyan úgy, ahogy múlt évben is. Múlt évben? Nem is, ebben, csak előző tanévben. Kicsit összemosódik már a dolgozásom. Már abban sem vagyok biztos, és még a Főnök, Gyuri sem tudja, mikor is kezdtem. A legvalószínűbb dátum május vagy április lesz. Lényeg, hogy relatíve régen.

Az eddigi három darab munkám közül így ez a legfontosabb, leginkább életbefolyásoló-jellegű. És végülis, jó kis bolt ez. Szeretjük. Szeressétek Ti is velem.

Sok dolog

Szóval, legutóbb, mint látom augusztus hó 28 napján írtam valami hitelt érdemlőt.. Hát, elmaradoztam egy kicsit az írással, pedig hát a "a blog ideája a folyamatos narratíva" [Californication S01E03]. A helyzet, hogy kicsit megsűrűsödtek a napok. Tovább után zagyválok mindenféléről. Szóval...

Most, hogy fanfárokkal ékesített angyalok fújtak indulót az iskolakezdéshez, mindenki nagyon örül, csak nekem már munka mellett nagyjából semmi időm nincs, mivel nagyjából minden nap kettőig legalább bent vagyok, onnan rögtön munkába hétig, nyolcra hazaérek úgy, hogy megérkeztem (lepakolva, kezet mosva, stb.) vacsora, és szinte rögvest mehetek el aludni - s tanulásról még szó sem volt, bár igaz, hogy jövő héttől csak két napos leszek ismét.

Hogy hogyan fogom tudni ezek mellett fenntartani sorozatjunkie-ságom, még egy másik kérdés. Összeállítottam egy "kisebb" listát a sorozatokról, amiket néztem/nézek/fogok-majd-nézni-ha-végre-elkezdődik-az-új-évad, amit vagy ma vagy hamarosan megosztok, hogy elborzadjatok, és meglássátok, mit kell kiállni egy junkie-nak.

California-i híreinket halljátok: megtudtam végre egy pár nevet. Rokkerlány neve Vera, rajta kívül van még egy Vera és egy Ildikó, két Norbival kiegészítve. Ezenkívül Kecskeméten is nyitottak egy franchise-t, majd ha arra járok, betérek jól.

Mi egyéb... Van egy(pár) dolog, ami sok gondban tart, már meghintette a dér a fejem miatta képletesen, de ebbe nem megyek bele. Tudja, aki tudja.

Ennél sokkal vidámabb téma. Moziünnep 2007! Habár nem túl sok filmet néztünk meg, pedig lett volna mit, de sikerült elmennem Sziszivel a Filmre. Az Ünneppel a következő bejegyzésben foglalkozom egy picit bővebben.

Könyv téren elolvastam Bulgakov Mester és Margaritáját, ami egy üdítően jó könyv volt elég sok kötelezőhöz képest. Nagyvonalakban három fő szál alkotja a könyvdns trispirálját.
Az elsőben a Sátán kíséretével Moszkvába látogat, és elég sok gondot és főfájást okoznak. Például a Mesternek, aki megtalálja az igaz és örök szerelmet Margarita képében, de elveszti, mert Ponczius Pilátusról szóló könyvét, kinek története a harmadik szál, kutya sem akarja kiadni, ezért inkább szanatóriumba vonul. Jó olvasmány, ajánlott!

Munkáskörnyezet-változás

No, megint visszaálltam 2 hét pihenődés után munkába, és máris nagy fejszébe vágtuk a fejszénk.
Tudnivaló, hogy bent 2 gép van, a főmasina, ahol a rangidős kapitány ül és a kis mellékárbóc, ahol én, a rabszolga gürizek, szkennelek. Ez a másodlagos gép egy Sulinet Expresszes masina volt, jó 4-5 éves. CRT monitor, meg minden nyalánkság.

De... folyt köv, aludni mentem.
És most már aludtam. Ezért folytatom.

Szóval, ugye kb. május óta dolgozgatok ott, a feladatom pedig abból áll, hogy megfogom a könyvet, be a szkennerbe, beszkennelem, aztán a hátát. Néha a tartalomjegyzéket is - csupa nyalánkság.
Ez eddig egy hosszú hosszú folyamat volt, mert a program aztán fel is dolgozza a képet, ami szegény régi processzort nagyon igénybe vette, ami leginkább a lassúságban jelent meg.

Na de! Új gép dohog a lábamnál, no meg hozzá dukáló laposképernyős TFT (mi lesz a következő? Új szép fekete iMac (képen)? Szép világ lenne). A gép gyors, pillanatok alatt végezhetek így egy könyvvel. Produktivitási isten lettem. Főleg úgy, hogy egy-két makrótrükköt is bevetettem, így minimális egerészés kell sikeres szkenhez.

Persze az sem állta meg a helyét, hogy a régigéptartó-szerkezet, egy vasból készült tákolmány, maradjon továbbra is meg, ezért fogtunk egy közelben heverő félkör-alakú falapot, és jól ráfúrtuk az asztalra.
Persze nem volt problema nélküli, kisebb-keskenyebb volt a fal az elvártnál, ezért amint beértem 9-re, egy jó kis reggeli reszeléssel kezdhettem napom. Aztán egész napos géptelepítés-, és beállítás.

De megérte, mert rájöttem, hogy ha tudok haladni, jobban élvezem azt, amit csinálok. Éljen én.

No, ennyi lett volna a bejegyzés folytatása, most pedig írok még kettőt, egyet a Simpson filmről, másikat pediglen a mategnapi napról, aminek a vége a lényegi. Jóhogy, különben nem írnék róla (:

A vevő, mint állatfaj

Most lehetnék ilyen bennfenteskedő, munkahelyi titkokat kiadó kis galád, de nem leszek.
Elég legyen annyi, hogy így a Potterparti és utolsó kötet közeledtével nagyon megszaporodtak a marharépák, pedig volt már előtte is nem kevés. Most ez egy gonosz írás, mert ingerelek mindenkit, hogy mondjam el. De nem fogom (:

A hétvége utáni időkről...

iszont! ami jó hír, hogy Potterhétvége után egy hét szabadság, pihenés, úszás, ismerősökkel újraismerkedés. Aztán pedig elképzelhető, hogy még több szabad idő, ami már nem olyan megnyugtató, de majd lesz valahogy.

Amúgy úszás azért, mert remélem kapok kölcsön ilyen bérletet be a Külker Parkba, ott fogom égetni a kilókat. Úszni szeretek, mert még kiskölök koromba rendszeres úszásoktatást kaptam, nem kizárólag az általános iskolában, hanem még külön is a Rege Hotelben.
Azóta reflexszerűen megy a gyors-, mell-, hátúszás, mindig figyelek a karomra és tenyeremre. Félelmetes, mennyire meg tud ez maradni. Ugyan úgy érvényes ez, mint az ismert biciklis mondás. Csak jobb úszni, mert szeretem nagyon a vizet. Inkább az, mint koszos, piszkos utak.

(apróhirdetés rész: ha van azért valakinek ismerőse, aki eladná ócsón city-jellegű bringáját, keressem meg!)

Hamarosan jön a Sziget is persze, még mindig nem tudok semmit arról, hogy most megyek-e, van-e jegyem, mert nem hallottam vissza a Dóritól. Ha nem lesz, akkor kimegyek egy nap, méghozzá a Tool-ra. Progresszív elborult metál for the világ!

Meg van nyílva a bankszámlám! Nagyon örülök. Hamarosan lesz kártyám is, amiről naná, hogy lesz kép. Je je je.

No és mivel tudom, hogy senki nem szokta nagyon nézegetni se a del.icio.us-t, se a Google Reader megosztást, ezért inkább idelinkelem ezt a királyságot. Ez egy megrendelésre kapható takaró/lepedő, de ami jó rajta, az a motívum, motívumok! ROCK ON! Kár, hogy $700-tól indul.

Közel az éjszaka . . . The final countdown.

Nos, holnap(után technikailag) jelenik meg az új - és ki tudja, hogy utolsó? - Potter-könyv, a Deathly Hallows, ami magyar szabad fordításban Halálos mindenszentek lett. Úgy átjön az a bizonyos sötét hangulat, mi?

Ez azon kívül, hogy nagyszerű, mert végre kiderül a minden, mégis azért valahol szomorú, mert ugye vége. És akkor már csak filmekre várhatunk (az ötödikről még lógok egy kritikával, már elkezdtem), az meg nemjó.

Na és persze legyünk kicsit pragmatikusak, szemléljük úgy a helyzetet. Holnap lesz ugye nagy buli, hepaj, ereszdelahajam, hisz jönnek állatok, kivetítés lesz, no és persze mindenhol ott a Dekoráció, amit jól megcsináltak Gyuriék, én pedig néztem (:

Na jó, igaz, mi igaz, néha én is tettem ezt-azt, lógattam a kötélzetet, meg ma felmostuk a hátsó udvart. Kiderült, hogy van színe a szürkén kívül, tökéletes lett volna egy előtte/utána összehasonlításhoz.

No meg másik ilyen Potteres hír (telistelve vagyok velük), hogy felkerültünk a zIndex (egyik alblogjának) címére, lefényképezték a kirakatot és a különféle üvegeket. Nézzétek meg itt jól.
Amúgy a buli jó lesz, csak kicsit fura fejem lesz vasárnapra virradóan, nemcsak azért, mert non-stop olvastam a könyvet valószínűleg ki, hanem mert péntek 5-től hajnal 2-ig bent leszek, azután pedig délután is.