Gyógyszeres tudomások frissítése

Ma eljutottam végre Zuglóba (szeptember óta) az EEG eredményért, ami egyeneságú folyománya lehet a gyógyszerleépítés :)

Bizony, minden rendben az agyammal, íme a holter EEG jelentése, mely poliszomnográfiával készült:

Az éber, nyugalmi aktivitásban mk-t félteke felett a hátsó területeken 8-10 Hz frequenciájú (millió forintos kérdés:frekvencia miért nem jó ide?), 20-40 uV feszülségű alfa hullámok láthatók. Elöl beta dominancia.
Csaknem az egész felvételt végig aludta (hazugság, csomó ideig ébren voltam). Jól szervezett alvás.
Lokális jel, oldalkülönbség, paroxysmális jel a felvétel ideje alatt nem mutatkozott.

Vélemény: Szabályos agyi elektromos tevékenység.

Értitek? Nem vagyok sérültagyú. Hurrá.

Gyógyszerleépítés holnap kezdődik. Két hónapig reggel csak fél tabletta, este egy, aztán 2 hónapig este egy. Utána alvásmegvonásos EEG (nem hazavivős, hehe). És utána? TALÁN ÖRÖKRE MEGSZABADULOK A GYÓGYSZEREK RABSÁGÁTÓL. Örömség.

Retrospektív rádióstelefon bemutató

Wilika hozzászólása után elgondoltam, hogy ismét írok egy telefonos posztot, bemutatva az összes telefonos mérföldkövemet.

A legelső telefont még általános hatodikban kaptam, az osztályban először. Akkor még nem rohangált mindenki ilyen „csodaketyerével”, elég nagy látványosság volt:



Ma már elég viccesnek tűnő, kétsoros monokróm kijelzős csodám volt, de nagyon szerettem. Alcatel One Touch Club. Elég sokáig megtartottam, szeretgettem. Sajnos rég eltűnt, csak mostanában kezdek nosztalgikus lenni (3650-et nem dobom ki, vitrinbe vele).

Őt követte, ha jól emlékszem, az ikonikus Nokia 3210.



Ennél robosztusabb, többet kibíró telefonom szerintem nem volt. Ma már nem gyártanak ennyi ütéstől, dobástól, stb. ketté nem törő mobilt. Emlékszem, Tatán táborban már azzal szórakoztam, hogy lendületből végigcsúsztattam a fa padlón, hogy aztán az ajtóléccel (mi a pontos kifejezés a lenti izének? most pont nem ugrik be) találkozva egy gyönyörű pattanóívet járjon be… szép idők.

Őt egy rövid ideig csaltam egy Motorolával, amin a rádiózás lehetősége volt az, ami beindította a nyálelválasztásom. Aztán rájöttem, hogy az egész rendszere unszimpatikus, és ifjú bolond módjára, tudatos emberi viselkedés helyett – visszaviszem, hogy rendesen szétszedjék, stb. – inkább szétvertük a húgommal a kertben egy KAPÁVAL.

Ő volt a telefon, v2288, kotonba húzva (alaptartozék):



A fiaskó után visszatértem a 3210-esemhez egy kis időre, hogy aztán újra lecseréljem, most már végleg, egy 3310-esre. Hatalmas képernyő, csodálatos pixelarány. Kicsiny geek lelkem egészen megkedvelte a technika csodáját.



Egészen 2003 decemberéig tartott kapcsolatunk, akkor jött ki a csodálatos 3650-es. Symbian rendszer, SZÍNES KÉPERNYŐ, KAMERA (ezek, ha jól emlékszem, még csak akkor kezdtek terjedni. VGA kamera? 640x480-as felbontás? Bluetooth? Úri mulatságok). Akarom, akarom, apu, vegyük meg! Karácsonyi ajándékom volt ő. Ahogy lentebb írtam, szerettem és dédelgettem.



És most pedig 6300 lapul zsebemben, amit elég rövid idő alatt megkedveltem, de nem volt meg az a rush, az izgatott, minden részletet felfedező hatása rám, mint régebbi telefonjaim voltak. Ez egy hűvös, professzionális kapcsolat, amely az új szerelem fellobbanásáig tart (:

Az írás elkészítésében nagy segítséget nyújtott a telefonguru.hu, ahol minden eddig kiadott telefon adatát és képét meg lehet találni, még azokat is, melyen már a gyártó honlapján sincsenek meg.

Betegen update

Péntekig táppénz (first of my LIFE (:), addig sok pihenés és jólét. Dőzsölés. Olvasás, esetleg egy kis segítségnyújtó esszéírás.

Ha valakinek van valami jó forrása (ami nem Wikipédia) polgári engedetlenségről, esetleg saját beszámolót tud adni a magyar passzív "ellenállásról", annak örülnék.

Amíg beteg vagyok, legalább az összes betegségem elintézem. Szerdán Zugló, EEG lelet (szeptember óta vár rám – szar ember vagyok), kedden pedig elintézek egy gégészetet, egyéb gégészeti gondok miatt.

Egy a gonoszság. Pont akkor lettem beteg (péntek), amikor újra nyeregbe pattantam volna, mert már nem mínuszok vannak, eltekertem volna Pirossal a Toldiba (nem voltam mióta újra kinyitotta kapuit, pedig fogadalmat tettünk Ágóval, hogy odamegyünk jól), iszogatni valamit, ismerkedni a bringás-futáros szubkultúra tagjaival, erre ez van. MEKKORA SZOPÁS.

Nem baj, annál édesebb lesz hétfőn bevetni magam a sűrűjébe.

No meg… lassan kifizetem a MacBookot, így elkezdhetek gondolkodni a következő nagyobb terven, egy olyanon, ami már réges rég motoszkál bennem: a FIXI. Bizony, építek (építtetek, kerékfűzést és satöbbit a profikra hagyom – de annyit próbálok tanulni, amennyit lehet) egy saját örökhajtányt! Ááá, elképesztően csodás érzés lesz. Csak lenne már március. Bár február is jó, hiszen akkor derül ki, hogy saját, önálló lábra állok-e. És ha már dátum: JANUÁR 31 QUIMBY KONCERT A HAJÓN AMIRE MÁR JEGYEM IS VAN. Remélem Ágónak meg Nikinek is. Ha nem, morcos ork leszek.

Jaj, és még valami. Két levelet is kaptam. Egyik a Vodafonetól jött, már megijedtem, hogy máris számláznak, de csak egy üres csekket kaptam, biztonság kedvéért. Fuck you.
És a másik életem első ADÓBEVALLÁSA! Hát, úgy érzem, hogy mostantól nemcsak érzem, hogy a felnőtt világ része vagyok, hanem bürokratikus szinten is bizonyságot nyert. Hurréj for me. Adózok, hogy nektek legyen jólét, ingyenélő söpredék :P Meg nekem bringaút, remélem.

Farewell, all you foreign folks!

One sad thing about meeting foreigners here is the day they leave… and none knows when they'll be back.

So, have a blast back home, and know that we'll miss you!

Egy keserű dolog van abban, hogy külföldieket ismerek meg itthon, méghozzá az, amikor elmennek, és ki tudja, hogy mikor jönnek újra vissza…

Szóval jó szórakozást, és tudjátok, hogy hiányozni fogtok!

Hóban, fagyban

Megvolt az első havas tekerésem. Ugye, mint mindenki látta, lehullott az első budapesti hó! Egy ideig vitatkoztam önmagammal (nem Gollamos jelenetet kell elképzelni), hogy maradjak a relatív kényelmes BKV-nál, vagy legyek pánk, és rakjam neki nyélen.

Végül is Fruzsi segített, mert azt mondta, ne menjek bringával. Ezért bringával mentem

Talán nem volt a mai nap legjobb döntése. Egy, hogy felöltözni vagy nem tudok, vagy nem lehet… Egy ideig jó volt, kellemes, de elég hamar átmelegedtem, és onnantól nem volt a legjobb, mert a hideg ellenére úgy izzadtam, mint egy ló.
Aztán megérkeztem, és a sárhányó hiánya miatt egy gyönyörű kondenzcsík volt végig a hátsó felemen, az összes gatyám elázott.

Hazafelé már csak az elég erőteljes szembeszéllel kellett megküzdeni, ami a Margit híd védtelen területén nagyon hátráltatta előrehaladásomat (állítom, hogy hátra is tolt).

Hogy bringás maradok-e a téli hónapokban, vagy csak szomorú és vágyakozó szemekkel nézem őket a villamosból kifelé… még nem mondható meg. Először elnézek Matuzmesterhez, hogy milyen árban vannak téli időre kitalált ruhák.

Jaj, amúgy ez a 401. post. Kvazza. Ennek magas százaléka nem quality termék. Köszönöm, hogy olvastok (:

-

Már másodszor utazom külföldre egy lányért. És megint Németországba. Jó vagyok, nem? (:

Legalább világot látok.

iPhone 3G

Odafenn, Szlovákiában, függetlenül lehet megkapni A telefont. És én meg is fogom kapni, remélem még ebben a hónapban… valahogy.

Aztán jöhet az új számítógép, egy MacBook képében. Mert készen állok switchelni.

Sütögetés és egyébek

Hosszú hétvégém volt, szombattól hétfőig szabad voltam. Jártam Szupernem koncerten, ott találkoztam a Dodóval, meg Fannival, akit egy éve nem láttam. Nagy volt az öröm. És a boldogság. A koncert biztos jó volt, én két számot ismertem. Aztán mentünk.

Ja, voltam előtte Wolves Tryout napon, kiderült, hogy silány fizikai állapotban vagyok napontai bringázásom ellenére - 35 rendes fekvő ment, aztán meghaltam. Remegett az egész karom. Puhány én. Legalább a medve jól ment még.

A medve a négykézlábonvaló közlekedés, minél gyorsabban. Ezt még annó 2004 telén (ha jól emlékszem) verték belém a marczibányi téri zeneiskola tornatermében edzésen. Szétkoptatta a tenyerem az érdes padló, de megcsináltam. Gyorsan és vért izzadva.

Találkoztam pár régi ismerőssel, például Lokival, aki levágta a haját, és felismert, egy kis gondolkozás után.

Összességében nem szerepelt olyan vészesen rosszul, Gábor (Boda, edző) szerint biztos helyem lesz a Wolves 2-ben (megint), már csak össze kell egyeztetnem munkával. Nem lesz egyszerű, mert kedden és csütörtökön kéne délelőtt dolgoznom, viszont szerdán vagy hullafáradt leszek reggel, vagy élesváltok szerdáról csütörtökre... Dilemma. Szeretnék menni, de ez így durva lenne. Fuck.

Szombaton Sziszihez mentünk át, ott sütögettünk egy jóízűt. Ágoston hozta a pácolt csirkét, nyammogósan jó lett. Képek is készültek, 10 darab, amit megosztok.



Eztán filmet néztünk, The Ruins (jópofa horror, ami csak nekem tetszett, többiek szerint szar meg lehúzós... bah) és Superhero Movie (ami egyetemes fos elismerést kapott). Jó nap volt, lazítós.

Mi volt még... Szerintem ennyi. Ja, következőben kaptok egy kis Pannónia Fesztiválos képet is. I'm the picture master.

Nürnberg kommt demnächst

Meglett a kábel, átjöttek a képek. Szombattól hosszú hétvége, csak kedden dolgozom, ezért lesz remélem időm felpakolni. És akkor lesz beszámoló.

nagy igazság

Mindenki csak addig nézi le, hogy chai tea lattét iszom, amíg meg nem kóstolja. Aztán csettint a nyelvével, és közli, hogy ez tényleg kurva jó.

Amúgy ma indult el a Skins, angol tinédzserdráma vagy mifene, sorozat, baromi jó, elképesztően, bár nem tudom, a magyar szinkron mennyit ront az élvezetből, ugyanis tévét nem nézek. Meg már nincs is, mert megszabadultam tőle. Itt egy link, leírással meg mindennel.

Beindult a Bagaboo terv

Időtlen idők óta vágyom már egy igazi, fasza Bagaboo táskára (ez a bringások által leginkább kedvelt táska©), csak mindig elkótyavetéltem a hetente kapott fizetésem. De most, hogy havi rendszerességgel kell kiokoskodnom magam, végre valóra válhat az álmom!

Már le is adtam a rendelést, hiszen tudom, hogy lehet, hogy heteket kell várnom, főleg azért, mert saját dizájnt lehet kérni. A baromi jó minőségen kívül ez a másik vonzerő. Az enyém a következő lesz. Képet valahol találtam, egy póló mintája:

Szerintem nagyon zsír... már alig várom, hogy a hátamon lehessen ez a gyönyör. A táska magában 17500, a minta pedig 5500. Soknak tűnik, DE NEM AZ :) Bagaboo FTW.

Továbbtanulási létprobléma

Mategnapelőtt hirdették ki a felvételi ponthatárokat. Előtte már egy héttel görcsben állt a gyomrom, hiába próbáltam zen lenni és nincs múlt, nincs jövő, jelen van gondolkodást fejemre erőltetni.

Szóval hihetetlen stresszben mentem ki a Millenárisban tartott POP-ra. 8-kor megtudtam, hogy egyelőre (figyeloda: egyenlőre kenyeret vágunk) nem leszek egyetemista... Balga módon csak pszichológiát írtam be, semmi mást.

Most pedig szopok, mert csak fizetős van pótfelvételi. Megyek ELTE jogra, levelezni jogászatot. És amint lehet, menekülök a bürokráciából. Addig mások jegyzeteit lopom, hogy tanulhassam azt, ami érdekel (:

Nyugalomban vagyok már.

Edit: Inkább mégsem, hanem PPKE (Pázmány) BTK anglisztika levelezőn.

megújult a Last.fm is

Bizony, kidobták mindenkinek az új, sokkal Facebookosabb felületet. Eléggé megosztotta a közösséget, van, aki egyből istenítette, van, aki nagyon lehúzta, bár sok "nem találok sehol semmit" tipusú nyávogás volt - szóval csak megszokása kérdése.

Nekem személy szerint bejön. Jópofa a Library, ahol az összes meghallgatott számot, előadót bemutatják. Jobb lett az ajánló rész is. Jobban össze van rakva. Használjátok ti is, mert jó. Az újdonságokat össze is foglalják.

Ha nem tudnátok, a Last.fm egy olyan szolgáltatás, ami gyűjti, hogy miket hallgatsz, aztán az alapján újakat ajánl, stb.

Összehasonlítás gyanánt új és régi:


Nürnbergről írok majd, ha sikerült átimádkozni a képeket.

Megújult a deviantArt!

Nem tudom, olvasóim (hehe, jó vicc ez a többes szám) közül hányan látogatják a deviantArtot, bár nem hiszem, hogy sokan. Pedig ez egy nagyon nagyon jó oldal, ahol bárhová lépünk, csodás dolgokat - fényképeket, festményeket, verseket - találunk. És most bocsátották útra, a lassan beköszöntő 8. évforduló örömére, a v6 nevű user interfacet. Szebb, jobb, gyorsabb.

A hír videóval.

Mindenkinek melegen ajánlom, hogy látogassátok az oldalt. Jobb lesz nektek, ha naponta ilyen vagy vagy akár ilyen(tudom, ez inkább vicces) erőteljes képeket láttok.

Kezdőknek beüthet (még nekem is) a túl sok érzése, ezért ajánlom a Daily Deviations oldalt, ahol naponta kiválasztanak pár kimagaslóan jó képet, rajzot, akármit. Napont vagy 10 kép. Ennyi ideje mindenkinek van ;)

See you over there.

iPhone (3G?)

Egyik kollégám, Tomi, beszerzett magának még a hó elején egy gyönyörű iPhonet, így most már első kézből is van tapasztalatom, nem csak bloggerek istenítő leírásaiból. Valójában jó is, meg nem is, hogy van neki egy ilyen apparátja, mert bár tudom, mire képes ez a telefon, de annál jobban AKAROOOOM. Az egy dolog, hogy maga a telefon, ahogy fizikálisan megjelenik, egy szívbemarkoló gyönyör.

Ágostonnak van egy iMacja kölcsönbe, így tudtam, hogy mennyire korrekten összerakott termékeket dob piacra az Apple, de erre még nem igazán készültem fel. Megnyomom és működik. Elforgatom és forog. Sajnos limitálva van a kifejezőképességem, mert szerintem ez egy olyan élmény, amit csak személyesen lehet megtapasztalni. Amikor először elhúzod a billentyűzárat. Először kezdesz kissé reszkető kézzel pötyögni, hisz furcsa, hogy nincs fizikális lenyomhatósága a gomboknak, aztán szép lassan belejössz. És még sehol nincsenek a kis trükkök, amik a legváratlanabb pillanatokban lepnek meg.

Most már biztos vagyok abban, hogy nekem ez kell. Nézzétek meg csak a kinézetét, és mondjátok, hogy nem gyönyörű. A többi mobilgyártó az őskorban él, komolyan. Szifon for teh win :)

Fizetés után

Megvan a fizetésem, és ezért Muhahahaha. Örülök, bár szinte el van költve különféle kölcsönök megadására, szervízre (Bettibringám jobb, mint újkorában. Kapott új kereket, hátsó agyat, küllőket. Nagyon szép, csendes és jóóóó!). Aztán megveszem az Absolute Sandman első kötetét ugye, és így lesz jó nekem. Aztán jövő hónapban veszek egy fuckin' iPhonet, mert megérdemlem... no meg félre kell tenni, mert 17 napon belül itt van a nürnbergi kirándulás!!!.

A tömegnyomás

hatására írok, mert dorgálva lettem, hogy lustadisznó módon nem publikálok, és unatkozás helyett nem tudnak engem olvasni bizonyos felek. Legyen nektek öröm és móka: írok valamit. Nézzük csak, mik vannak.

Hát először, vége az érettséginek, vége a középiskolás tanulmányaimnak. Három darab négyesem és két ötösöm van, a pontok száma 422. Az, hogy ez mire elég, eldől július 24-én, addig semmi gondolkozás, hogy mi lesz.

Aztán munka, ami sok és általában éjszaka vagyok, ezért közösségi élet szenved. De legalább a kollegák jó fejek, nagyon jól érzem magam, kezdenek lenni törzsvendégeim, bár még mindig lassú vagyok néha-néha, és ezt főleg záráskor ideges szemmel nézik.

Már csak pár nap a fizetésig, alig várom, hogy PÉNZBEN FÜRÖDHESSEK ÉS KIABÁLHASSAM: ÉN VAGYOK A KONZUMER BASZÁJ.
És végre el tudom vinni Bettibringám szervízbe, lesz pénzem Nürnbergre (mert repülök, bizony, repülőgéppel, július 20-án), berendelem Amerikából az első Absolute Sandmant - ez egy képregény Neil Gaiman tollából, de nem szokványos. Ennek bonyolult, mély története van, a képek inkább csak kiegészítő szereppel bírnak. A mesélés, a helyzetek, a karakterek dominálnak. Isteni sorozat. És a négyből meg lesz az első! Más kiadások közé tartozik a kölcsönök megadása, kávézás a Californiában (IGEN, MEGINT, VÉGRE), sok Fecske és Szimplakert. Csak tartson ki hó végéig!

Aztán megjelenik az új iPhone 2.0, megtudjuk, hogyan lehet megkerülni az AT&T trükközését, és talán lecserélem 4 és fél éve hűséges Nokia 3650-em. Persze már nem így néz ki, szétesik darabokra, lefagy, nem jó, kiesik a sim kártya, az akkumulátor már alig működik, de az enyém (:

Szóval így ezek vannak mostanság. Időm kevés, de megoldom valahogy. Pusz a kobakokra.

Amik vannak

Dolgozó ember vagyok! Sok munka, kevés idő blogírni. De azért feltettem az első selectionst, mert letörölték. Így az is hallhatja, aki eddig nem. Majd írok többet, ha már nem érettségi és minden.

Fecske

Mivel eddig tanulással vertük el időnket, nem igazán volt lehetőség új helyeket felfedezni, amik akár törzshellyé is válhatnak. Régebben, míg Ágoston és H együtt voltak, mentünk a Mélypontba, de az már nem játszik, pedig az a gyönyörű szocreál hangulat, amit nagymamámnál Miskolcon még anno magamba szívtam kisgyermekként, igazán vonzó célponttá tette.

Vagy volt a yuppies korszakom, amikor Californiáztam (hiányzik!) szinte naponta munkám pénzéből.

Ezért jött jól az, hogy nemrég benéztünk a Ráday utcai Fecskébe a Kerék-páros-város biciklis képtárlat megnyitójára. (Biciklisfutárok által frekventált helyek között van). Egy ikertesója is van Komjádi uszoda tetején. Nyitott, hangulatos, a pincérlány aranyos nagyon. És finom a limonádé.

Amint találok valamilyen munkát, és lesz steady income, biztos, hogy oda gyakran járni fogok Ágostonostul, Sziszistől, bringástól.

Ötletelések

Megbeszéltük tegnapelőtt a Szimplában, hogy azért lenne jó, ha leszakadna az egyik lábunk, mert akkor be tudnánk helyette rakni egy nyársat, amin saslik lenne. Így mindig lenne mit enni.