A tömegnyomás

hatására írok, mert dorgálva lettem, hogy lustadisznó módon nem publikálok, és unatkozás helyett nem tudnak engem olvasni bizonyos felek. Legyen nektek öröm és móka: írok valamit. Nézzük csak, mik vannak.

Hát először, vége az érettséginek, vége a középiskolás tanulmányaimnak. Három darab négyesem és két ötösöm van, a pontok száma 422. Az, hogy ez mire elég, eldől július 24-én, addig semmi gondolkozás, hogy mi lesz.

Aztán munka, ami sok és általában éjszaka vagyok, ezért közösségi élet szenved. De legalább a kollegák jó fejek, nagyon jól érzem magam, kezdenek lenni törzsvendégeim, bár még mindig lassú vagyok néha-néha, és ezt főleg záráskor ideges szemmel nézik.

Már csak pár nap a fizetésig, alig várom, hogy PÉNZBEN FÜRÖDHESSEK ÉS KIABÁLHASSAM: ÉN VAGYOK A KONZUMER BASZÁJ.
És végre el tudom vinni Bettibringám szervízbe, lesz pénzem Nürnbergre (mert repülök, bizony, repülőgéppel, július 20-án), berendelem Amerikából az első Absolute Sandmant - ez egy képregény Neil Gaiman tollából, de nem szokványos. Ennek bonyolult, mély története van, a képek inkább csak kiegészítő szereppel bírnak. A mesélés, a helyzetek, a karakterek dominálnak. Isteni sorozat. És a négyből meg lesz az első! Más kiadások közé tartozik a kölcsönök megadása, kávézás a Californiában (IGEN, MEGINT, VÉGRE), sok Fecske és Szimplakert. Csak tartson ki hó végéig!

Aztán megjelenik az új iPhone 2.0, megtudjuk, hogyan lehet megkerülni az AT&T trükközését, és talán lecserélem 4 és fél éve hűséges Nokia 3650-em. Persze már nem így néz ki, szétesik darabokra, lefagy, nem jó, kiesik a sim kártya, az akkumulátor már alig működik, de az enyém (:

Szóval így ezek vannak mostanság. Időm kevés, de megoldom valahogy. Pusz a kobakokra.