2006. november 11.

Ekkor volt Anna és Totya születésnapi bulija, mely rosszul indult de aztán jóra fordult, hogy rosszul végződjék. Vagyis egyeseknek.
Egy meg-nem-nevezett haverom úgy leitta magát, hogy a piros-fehér ingyenes taxit kellett hozzá kihívni, mert szervezete nem birkózott meg a beléöntött alkoholos folyadékokkal. Nem szerencsés.

Miután kihívták, fogtuk egypáran magunkat és angolosan távoztunk. Ezek után meg lettem invitálva Danihoz, hogy ott folytassuk az önpusztítást. Mentem is, ittunk is, volt remek pókerparti meg röhögések. Aztán mikor eljött a megérdemelt pihenés, bevettünk egy-egy kávéadagot, hogy jót álmodjunk. Nekem pl. sikerült is. Elneveztem epizódikus álmodásnak, minek folyamán álmodtam valamiről, aminek aztán vége lett, felriadék majd ismét álomban egészen másféle történet történődik, megint ébredés. Nagyon érdekes élmény volt. Tetszett.
Csakhogy anyámnak elfelejtettem szólni, hogy inkább más ideiglenes lakhelyet választok, így hajnali 4kor keltem arra, hogy írt: "Hol vagy már?" Hát, aranyos az aggódása. Reggel bundáskenyeret ettünk. Ezúton is csókoltatom Fannit és kezet fogok Petivel!
Aztán hazamenet esett az eső, majd láttunk egy szép szivárványt.

Nap kérdése rovat: Tényleg pénzbe kerül a gyomormosást, mert nem fedezi a TB?