Nohát, ma munka utánra meg lett beszélve végre egy találkozó rég nem látott ismerősömmel, Biankával (mostantól Bius).
Hát, ötletek terén néha kicsit szűkös vagyok, ezért elmentünk a mindig megbízható Californiába - bár most nem kávéztunk, hanem smoothies-oltunk. Ez ilyen jégkása, finom, de azért nem az igazi. Inkább az eheti Irish Nut Caffé.
Azt kétszer is ittam, mint reggeli üdítő. Jól is esett, főleg szép lassan lesétálni Király utcai megállóig, egy cigit szívva, amiről persze mategnap megint leszoktam - egy hét alatt két doboz, megijedtem. No, de egy kicsit letértem a járt ösvényről egy szintén jártért.
Szóval, Bius meg én rég találkoztunk, ezért jó sok beszéd folyt ki a szánkból a másik füle felé. Leginkább persze inkább a hölgy mondta és mondta, de én sem voltam rest. Nem mindig legalábbis. De azért inkább hallgattam, merthogy Biusnak komoly kapcsolati bajai merültek fel, ezeket kellett elcsitítani, meghallgatni, megértően bólogatni.
Tudnivaló, hogy a leányzó (ő is olvassa ezt, ezért csak őszintén mondom (: ) kicsit lüke, ezért nagyon jó sok hülyeséget tudunk összehordani ketten, így a három óra, amíg voltunk csak repült.
Californiában voltunk egy 20 percig nagyjából, ahonnan Margitsziget felé vettük a villamos útját fejenként egy doboz serrel felszerelkezve - ami sem hideg sem habos nem volt, gyalázat. Persze Mörfi lesújtott ránk (is), amint kényelmesen leültünk villámok kezdtek el fejünk felett vágtatni a messze égbolton keresztül. Gyorsan felpattantunk, majd jobb ötlet hijján Holdudvar felé indultunk, amit kicsit puccosnak találtunk, be se mertük tenni proli lábainkat.
Inkább elnéztük,hallgattuk a közelben imprompto felállt kis dobegyüttes, ami valójában konga, és tűzlabdások produkcióját az esőben. Hangulatos volt, annak ellenére, hogy a labdások nem igazán akartak együtt mozogni, vagy a zenére.
Mivel kicsit megéheztünk, úgy véltük, hogy a Pizza Hut (vagy Hát, kiejtéstől függő) jó hely lesz lakmározni.Fel BE is szálltunk a Combinóba, ami elfuvarozott a Király utcáig, ahol inkább a KFC mellett tört kardot Bius, mivel ott gyorsabb a kiszolgálás, hisz az idő homokja kifogyóban volt, mert a Volán nem vár, elindul már, és ahogy a dal megy tovább. Ettünk csipős csirkemellet (lehetett volna kínai is, finomabb lett volna) menüben. A krumpli hideg volt, a kóla bugyogástalan (ez ma kísértett?), legalább a csirke csípőssége volt csúcs.
Evés után beszélgettünk még sokat, leginkább kapcsolatokról, megosztottuk búinkat, jóságainkat.
De sajnos, mint mindennek, ennek is végeszakadt. Elkísértem még az Árpád hídhoz vissza, ahol végülis nem Volán várta, hanem egy másik pasi, aki a semmiből tűnt elő egy jó nagyterepjáróval családi autóval. Aztán én is hazamentem. Remek kis befejezése volt ez a hétnek, csak még mindig túl rövid. Gyakrabban kell találkozni (: (igen, ez célzás volt)
Hát, ötletek terén néha kicsit szűkös vagyok, ezért elmentünk a mindig megbízható Californiába - bár most nem kávéztunk, hanem smoothies-oltunk. Ez ilyen jégkása, finom, de azért nem az igazi. Inkább az eheti Irish Nut Caffé.
Azt kétszer is ittam, mint reggeli üdítő. Jól is esett, főleg szép lassan lesétálni Király utcai megállóig, egy cigit szívva, amiről persze mategnap megint leszoktam - egy hét alatt két doboz, megijedtem. No, de egy kicsit letértem a járt ösvényről egy szintén jártért.
Szóval, Bius meg én rég találkoztunk, ezért jó sok beszéd folyt ki a szánkból a másik füle felé. Leginkább persze inkább a hölgy mondta és mondta, de én sem voltam rest. Nem mindig legalábbis. De azért inkább hallgattam, merthogy Biusnak komoly kapcsolati bajai merültek fel, ezeket kellett elcsitítani, meghallgatni, megértően bólogatni.
Tudnivaló, hogy a leányzó (ő is olvassa ezt, ezért csak őszintén mondom (: ) kicsit lüke, ezért nagyon jó sok hülyeséget tudunk összehordani ketten, így a három óra, amíg voltunk csak repült.
Californiában voltunk egy 20 percig nagyjából, ahonnan Margitsziget felé vettük a villamos útját fejenként egy doboz serrel felszerelkezve - ami sem hideg sem habos nem volt, gyalázat. Persze Mörfi lesújtott ránk (is), amint kényelmesen leültünk villámok kezdtek el fejünk felett vágtatni a messze égbolton keresztül. Gyorsan felpattantunk, majd jobb ötlet hijján Holdudvar felé indultunk, amit kicsit puccosnak találtunk, be se mertük tenni proli lábainkat.
Inkább elnéztük,hallgattuk a közelben imprompto felállt kis dobegyüttes, ami valójában konga, és tűzlabdások produkcióját az esőben. Hangulatos volt, annak ellenére, hogy a labdások nem igazán akartak együtt mozogni, vagy a zenére.
Mivel kicsit megéheztünk, úgy véltük, hogy a Pizza Hut (vagy Hát, kiejtéstől függő) jó hely lesz lakmározni.
Evés után beszélgettünk még sokat, leginkább kapcsolatokról, megosztottuk búinkat, jóságainkat.
De sajnos, mint mindennek, ennek is végeszakadt. Elkísértem még az Árpád hídhoz vissza, ahol végülis nem Volán várta, hanem egy másik pasi, aki a semmiből tűnt elő egy jó nagy
Bejegyzések
0 beszólás:
Megjegyzés küldése