szerda, augusztus 08, 2007

Munkáskörnyezet-változás

No, megint visszaálltam 2 hét pihenődés után munkába, és máris nagy fejszébe vágtuk a fejszénk.
Tudnivaló, hogy bent 2 gép van, a főmasina, ahol a rangidős kapitány ül és a kis mellékárbóc, ahol én, a rabszolga gürizek, szkennelek. Ez a másodlagos gép egy Sulinet Expresszes masina volt, jó 4-5 éves. CRT monitor, meg minden nyalánkság.

De... folyt köv, aludni mentem.
És most már aludtam. Ezért folytatom.

Szóval, ugye kb. május óta dolgozgatok ott, a feladatom pedig abból áll, hogy megfogom a könyvet, be a szkennerbe, beszkennelem, aztán a hátát. Néha a tartalomjegyzéket is - csupa nyalánkság.
Ez eddig egy hosszú hosszú folyamat volt, mert a program aztán fel is dolgozza a képet, ami szegény régi processzort nagyon igénybe vette, ami leginkább a lassúságban jelent meg.


Na de! Új gép dohog a lábamnál, no meg hozzá dukáló laposképernyős TFT (mi lesz a következő? Új szép fekete iMac (képen)? Szép világ lenne). A gép gyors, pillanatok alatt végezhetek így egy könyvvel. Produktivitási isten lettem. Főleg úgy, hogy egy-két makrótrükköt is bevetettem, így minimális egerészés kell sikeres szkenhez.

Persze az sem állta meg a helyét, hogy a régigéptartó-szerkezet, egy vasból készült tákolmány, maradjon továbbra is meg, ezért fogtunk egy közelben heverő félkör-alakú falapot, és jól ráfúrtuk az asztalra.
Persze nem volt problema nélküli, kisebb-keskenyebb volt a fal az elvártnál, ezért amint beértem 9-re, egy jó kis reggeli reszeléssel kezdhettem napom. Aztán egész napos géptelepítés-, és beállítás.


De megérte, mert rájöttem, hogy ha tudok haladni, jobban élvezem azt, amit csinálok. Éljen én.

No, ennyi lett volna a bejegyzés folytatása, most pedig írok még kettőt, egyet a Simpson filmről, másikat pediglen a mategnapi napról, aminek a vége a lényegi. Jóhogy, különben nem írnék róla (:

0 beszólás: